A ’70-es évek egyik legtöbbet foglalkoztatott énekesnője volt, a ’80-as években azonban némileg a háttérbe került, majd mintegy másfél évtizedes kihagyás után 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak.
Az 1972-es Táncdalfesztivál tette országosan ismertté, melyen a Nem volt ő festő és a Repülj, kismadár című dalokkal indult. Legnagyobb slágere az Édes kisfiam című dal, amelynek a magyar szövegét eredetileg Kovács Katinak írta Bradányi Iván, de az énekesnő lemondott róla Zsuzsa részére, mivel neki akkor nagyobb szüksége volt rá. 1978-ban megnyerte a Tessék választani! versenyt az Én leszek című dallal.
Még ebben az évben önálló zenekart alapított Európa néven. Számos kislemez mellett két önálló nagylemeze jelent meg, 1978-ban és 1981-ben.
A ’80-as években felajánlották neki, hogy legyen vokalista a Neoton Famíliában Csepregi Éva mögött. Ezt Cserháti, mint nyilvánvalóan megalázó és zsaroló ajánlatot visszautasította. Hamarosan hirtelen kivonult a magyar könnyűzenei piacról, ekkor az őt körülvevő szakmai féltékenységből eredő ellehetetlenítésre hivatkozott. Azonban továbbra is énekelt: külföldön és belföldön egyaránt fellépett, a budapesti Moulin Rouge vezető énekese volt. A ’80-as években még készültek ugyan rádiófelvételei, de a Száguldás, Porsche, szerelem c. kislemezen kívül nem jelent meg saját lemeze.
1996-ban került újra reflektorfénybe, Hamu és gyémánt című albumával óriási sikert aratott: boldogan vállalt újra fellépéseket. 1996 szeptemberétől kezdődő egy esztendőben összesen 4 önálló albuma jelent meg, ami minden korábbi sikeres időszakának zenei termékenységét felülmúlta. 1997-ben az a Hungaroton is felfigyelt soha nem tapasztalt óriási sikerére, amely 15 évig nem engedte nagylemezhez, és kiadták régi slágereit egy válogatásalbumon.
1999-ben orvosai segítségével lefogyott. Halála előtt ismét depresszióssá vált, orvosai szerint azonban természetes halállal halt meg 2003-ban: egy ér megrepedése miatt percek alatt elvérzett.
Forrás